Hogyan mutatnád be magadat?
Értékeim szerintem egyszerűek: támogatok mindent, ami az elesettek, szegény, hátrányos helyzetűek felkarolását tűzi ki célul, mindent , ami a fenntarthatóságot és a környezet tudatosságot segíti elő, ami a társadalmi csoportok egyenlőségéért, és a népek, kultúrák békés egymás mellett éléséért küzd.
Ellenzek minden olyan eszmét, elvet, nézetrendszert, ami embereket egymás ellen uszít, vagy a bolygó részleges vagy éppen teljes elpusztulásával jár.
Szerintem egyszerű képlet 🙂
Hiszek a mindenkit megillető egyenlő esélyek elvében, különös tekintettel az oktatás terén. Ma Magyarországon ez egy méltatlanul negligált terület – még akkor is, amikor szóba kerül az oktatás, leginkább a különböző nézetrendszerek, világnézetek oktatásbeli vetületeiről beszélünk, nem pedig az értő, kritikus, kreatív és modern kihívásokkal szembenéző fiatalság – ezen keresztül pedig társadalom – kineveléséről. A társadalmat leginkább az oktatás rendszerén keresztül lehet fejleszteni. Erre más központilag némileg irányított és szabályozott rendszer nincs. Sokáig a vallás töltötte be ezt a szerepet, magába foglalva az oktatást is – nagyon tévesen.
A vallásról és vallásosságról meg nehéz csak és kizárólag pozitív dolgokat állítani. Szerintem nagyon sok vakvágányra vezeti az emberi gondolkodást, így megannyi – civilizációs és történelmi haszna mellett – mérhetetlen kárt okozott már az emberiségnek. Véleményem szerint ideje lenne tovább lépni. Félreértés ne essék: nincs avval baj, ha valaki hisz valamiben. Sőt, nagyon becsülendő, főleg ha ki is tud állni azon értékekért. A probléma ott kezdődik, amikor a gyakorlati életünkbe próbáljuk meg a legtöbbször egész absztrakt és megfejthetetlen vallásos szövegeket alkalmazni, illetve egymásra erőltetni az általunk helyesnek érzett narratívákat. Hiba, mert elvágja a lehetőségét annak, hogy a másik meggyőzhessen engem – pedig milyen szép is az!
Mit jelent számodra a zsidó identitás, és milyen szerepet játszik az életedben a zsidó közösségben való részvétel?
Gimnazista korom óta érdekel, hogy mi van a zsidó közösséggel, és körül-belüül azóta tudom, hogy zsidó vagyok. Eleinte csak az érdeklődés szintjén, aztán ahogy teltek az évek egyre inkább zsidó szervezetek és kezdeményezések felé sodródtam.
Ateista zsidó vagyok, aki a vallásra, mint érdekes hagyományra és kulturális elemre tud csak tekinteni, de a vallás önmagában nem része az identitásomnak. Sőt, a zsidóságban talán pont az fogott meg,hogy ez több mint egy vallás. Több mint egy nép. Sőt, több mint bármelyik kategória, ahova be akarnánk sorolni.
Kár tagadni, hogy fontos része a zsidóságomnak a holokauszthoz való viszony is. Az a rádöbbenés, hogy mekkora szerencsében van részem, hogy a családunkból pont az én nagymamám élte túl, meg hogy az apám, aki 1944 júniusában született 7 hónapra, mekkora csodával határos módon maradt életben a körülmények ellenére. Hogy milyen iszonyatos pusztítást vitt véghez az, amit emberi civilizációnak szoktunk csúfolni.
Zsidónak lenni szerintem felelősség is. Annak felelőssége, hogy elmondjuk a világban, milyen veszélyes dolog, amikor embercsoportok egymás ellen uszítanak, gyűlölködnek, megbélyegeznek. Milyen végzetes az, amikor szabadjára engedik a félelmet és a gyűlöletet. Nem kímél se gyereket, se öreget, se semmit…. evvel tisztában lenni… ez része a zsidóságomnak.
Persze a családi széder este is, meg a pozitív közösségi élmények tárháza is legalább olyan fontos, ha nem fontosabb. De nem is kell, sőt, nem is szabad, hogy ezek kölcsönösen kizárják egymást…
Mik a magyarországi zsidó közösség legnagyobb kihívásai ma?
Rendes demokratikus képviselet, akiket nem csak a zsinagógák küldöttei választanak meg, hanem olyanok is, akik nem csak a vallásos zsidó élet narratívájában képesek gondolkozni. Hiányolom a szekuláris zsidó eseményeket, ennek a szubkultúrának a kiterjesztését. Ez nagyon fontos lenne.
Illetve általában több alternatíva. Hogy ne csak a zsinagógába járás legyen a fokmérője a zsidó életnek. Több Bálint Ház, több Marom, több Szarvas….
Milyen zsidó közösséget szeretnél látni 18 év múlva? Szerinted milyen lépésekre lenne szükség, hogy ez a jövőkép megvalósuljon?
Ahogy fentebb is írtam, demokratikusabb képviselet kéne. Mindemellett nagyon örülnék, ha a zsidó közösség jóval érzékenyebben és láthatóbban megnyilvánulna olyan társadalmi kérdésekben, melyek nem a zsidóságot érintik közvetlenül, de humanitárius, vagy éppen demokratikus szempontból kiemelt fontosságúak. Ehhez az kell, hogy az értelmiségi zsidóság jobban zsidónak érezze magát, ehhez meg a közösségnek kell színesebbé válnia. Remélem, felerősödik az a vonal, amit a Marom és a Bálint Ház képvisel – szinte egyedül – valamilyen szinten. Zsidónak lenni annyit tesz, mint Mensch-nek lenni. Az se volna utolsó szempont, ha a zsidóságunkat nem csak a vallásos ünnepek alkalmával vagy a holokauszt megemlékezéseken éreznénk át, hanem társulna hozzá ez a felelősségérzet embertársaink iránt, a világ jobbá tételének mérhetetlen sürgőssége…
Mit gondolsz zsidók és nem zsidók együttéléséről Magyarországon? Szerinted mennyire sikeres a párbeszéd zsidók és nem zsidók között?
Nem sikeres. A zsidók a filoszemitákkal folytatnak csak párbeszédet. Ennek gyökeresen meg kell változnia. Szerintem nem jó a helyzet – szőnyeg alá van söpörve és kicsit tabuként kezelve. Ugyanakkor a romák, nem romák együttélésével sokkal súlyosabb problémák vannak és az a szomorú, hogy a zsidók és romák közti párbeszéd is szinte teljesen hiányzik.
Mik a magyar társadalom legnagyobb kihívásai ma? (Kérjük, válaszodat fejtsd ki, és indokold meg.)
A legnagyobb kihívás a magyar társadalomban az egyre erősödő közöny. Nem csak a politika iránt, hanem általában a közügyek iránt. Az abba vetett hitnek a hiánya, hogy változást, fejlődést lehet elérni, ha foglalkozunk a minket körülvevő dolgokkal. Nagyon zárt a magyar társadalom és nagyon homogén. Jobban örülnék egy olyan helynek, ami sokkal inkább hasonlít egy multikulturális társadalomra. Ehhez keveredni kell, ismerkedni, befogadni. Ez hiányzik nagyon, méghozzá mentalitás szintjén.
E kihívások megoldásában véleményed szerint mi az egyének, valamint a zsidó és nem zsidó közösség(ek) szerepe?
Csak az egyének érhetnek el ebben változást. A zsidóknak különleges felelőssége van ebben, mert nekünk kéne tudni a legjobban, milyen az, amikor kirekesztenek, megbélyegeznek, gyűlölködnek. Mégis, még zsidóknál is visszatérnek ezek a narratívák. Nagyon hamar elfelejtettük, mi is történt velünk. Történelmi felelősség, hogy nem csak mi, hanem az egész társadalom emlékezzen. Elég nagy árat fizetett az emberiség azért, hogy végül ne tanuljon a hibáiból. A kis közösségek csodákra képesek. Ezt többször tapasztaltam. Csakis kicsiben lehet változást elérni, viszont ha sok kicsiben mozdul el valami ugyanabba az irányba, az már lavina. ebben még van egy kis reményem.
Mit jelent számodra Izrael, és hogy tekintesz Izraelre? (Mi a személyes kapcsolatod Izraellel? Mit tekintesz Izrael, valamint az izraeli társadalom legfőbb kihívásainak?)
Nagyon fontos számomra Izrael. Fontos, hogy létezik, fontosak a barátaim meg a családom, akik ott élnek. Kötődöm is hozzá érzelmileg. Ami nehézzé teszi ezt a viszonyt, az a szerencsétlen geopolitikai helyzet, amibe Izrael került, és az a még szerencsétlenebb döntések láncolata, amik izraeli politikusokhoz köthetők. Persze társadalmi kihívás is ez, hiszen egy olyan népről van szó, aki a kezdetektől a túlélésre hajt, meglehetős hatékonysággal. Emiatt senki nem vethet Izraelre követ. De néha elgondolkozom, milyen jó lenne egy olyan Izrael, ami meghazudtolva a róla kialakult képet még vehemensebben karolná fel a palesztinok ügyét, egy olyan Izrael, amely akár biztonsági kockázatot is vállalva fogadna be Szíriából érkező menekült családokat, amely nem a félelemre és önvédelemre kéne hogy építse egész létét… akkor nem csak fontos lenne számomra Izrael, meg érzelmileg meghatározó, hanem akkor mérhetetlenül büszke is lennék…. így a büszkeség csak részleges.
Milyen ügyekért állsz ki, és melyeket támogatsz a közösségen belül és azon kívül?
Zsidó közösségen belül nagyon közeli a szívemhez a Haver, a Bálint Ház vagy a Marom tevékenysége. Nagyon szurkolok a reform zsidóknak is, a Szim Salomnak, hogy teljesedjenek ki, legyenek sikeresebbek.
Közösségen kívül meg az állampolgári jogokért és tájékoztatásért küzdők a kedvenceim, nevezetesen a TASZ és az atlatszo.hu, akiket rendszeresen is támogatok. A tanárok érdekképviseleti szerveinek meg szakmai kötelesség is szurkolni. Igen közel áll hozzám a Történelemtanárok Egylete.
Soha nem éreztem annyira fontosnak a civilek támogatását, mint ma – szerintem evvel nem vagyok egyedül.
Kenesei Marcell a Centropa Alapítvány ügyvezető igazgatója