Hogyan mutatnád be magadat?
Tanár vagyok, akit szenvedélyesen érdekel a zsidóság kreatív tanításának lehetősége és a zsidó fiatalok identitásának erősítése, valamint közösségi ember is vagyok, aki szeretne egy színes, aktív és izgalmasan változó zsidó közösséget építeni Magyarországon.
Mit jelent számodra a zsidó identitás, és milyen szerepet játszik az életedben a zsidó közösségben való részvétel?
Nagyjából ennek a kérdésnek a megválaszolásáról szólt eddig az életem.
Mik a magyarországi zsidó közösség legnagyobb kihívásai ma?
A magyarországi zsidó közösség egy élő, sokszínű valami, de szétaprózza magát és bizonyos szempontból még mindig a holokauszt árnyékában él. A kihívás az, hogyan lehet megtartani a színeket, változatosságot és olyan együttműködéseket létrehozni, melyek nem a versenyről, hanem a kooperációról szólnak, s melyek egy magát fenntartani tudó, tudatos, zsidóságában magabiztos, izgalmasan újszerű közösséget alkotnak a jövőben.
Milyen zsidó közösséget szeretnél látni 18 év múlva? Szerinted milyen lépésekre lenne szükség, hogy ez a jövőkép megvalósuljon?
Sokszínű, együttműködni képes, innovatív közösséget, mely pozitívan áll a zsidóságához, folyamatosan kérdez és állandó párbeszédben van világról, zsidóságról, múltról, jelenről, jövőről.
Mit gondolsz zsidók és nem zsidók együttéléséről Magyarországon? Szerinted mennyire sikeres a párbeszéd zsidók és nem zsidók között?
Ma Magyarországon nem sikertelen, hanem nincs párbeszéd. Egyáltalán. Üvöltés van, egymás mellett elbeszélés, ítélkezés. Párbeszéd nincs. Nincs nagyon a közösségen belül sem, zsidók és nem – zsidók között sem. Pedig „együtt kell élnünk. nem egymásban és nem egymás mellett. „
Mik a magyar társadalom legnagyobb kihívásai ma?
A magyar társadalomnak ki kell tudnia lépni önmaga árnyékából. A kérdésnek meg kell változnia úgy: „ Mi a Magyarországon élő emberek legnagyobb kihívása. Az pedig a szerintem a felelősségvállalás. Képessé kell válnunk arra, hogy felelősséget vállaljunk a körülöttünk lévő világért, helyi és országos szinten, családi és közösségi szinten. Ehhez fel kell dolgoznunk a történelmi traumákat. Ez elég feladat több évtizedre. Ha egyáltalán. Utána már könnyebb lesz.
E kihívások megoldásában véleményed szerint mi az egyének, valamint a zsidó és nem zsidó közösség(ek) szerepe?
Ez egyértelműen egyének feladata. Nem várhatjuk, hogy jön majd felülről a centrális akarat és megváltoztat mindent. Egyéni, kisközösségi kezdeményezésekre van szükség, melyek már formájukban is példát mutathatnak abban, hogy lehet, hogyan érdemes párbeszédet folytatni. Minden egyénnek és minden közösségnek szerepe van ebben, hiszen nem lehet hermetikusan elzárni egymástól a közösségeket, együtt élünk, összefonódik a sorsunk. Még akkor is hat rám a menekültek itt léte, a menekültek sorsa, ha a falon túl vannak, hiszen felelősségem van abban, hogy kizárták őket. Ugyanígy hatnak egymásra a sorsaink, legyünk zsidók, cigányok, svábok, ősmagyarok vagy bevándorlók. Ezért megoldani a problémákat is csak úgy lehet, ha a dialógus, a szóhasználat nem kizár, hanem befogad, elfogad.
Mit jelent számodra Izrael, és hogy tekintesz Izraelre?
Izrael számomra az a hely, ami jelentős részben hozzájárult és járul a zsidó öntudatom megerősödéséhez, második otthon, szellemi központ, ahol a zsidó szöveg alapból héber nyelvű, ahol az első pillanattól kezdve természetesnek érzem, hogy otthon vagyok, ahol barátaim vannak, ahol csodálatos módon keveredik az ősi az újjal, a keleti a nyugatival és ahol zsidónak lenni a világ legtermészetesebb dolga. Szeretem.
Milyen ügyekért állsz ki, és melyeket támogatsz a közösségen belül és azon kívül?
Számomra tanárként az oktatás, közösségi emberként pedig a szabadság és a pluralizmus a legfontosabbak. Kiállok minden olyan alkalommal, ha bántanak csoportokat, ha egyesek monopolizálják a véleményeket, ha megölnek nyílt párbeszédeket, ha nincs átláthatóság.
Támogatom az új, izgalmas kezdeményezéseket, a sokszínűség elfogadását, az elfogadás elfogadását, a nyitottságot és leginkább mindenkit, aki hajlandó tenni a közösségért, a haladásért, a jövő jobbá tételéért.
Fritz Zsuzsa a Bálint ház igazgatója, a Haver Alapítvány egyik alapítója és kuratóriumi tagja