Hogyan mutatnád be magadat?
Szekuláris budapesti neológ zsidó vagyok. Ez számomra azt jelenti, hogy fontos számomra a hagyományok megőrzése és a közösség erősítése, de sokkal inkább elméleti érdekességként és erkölcsi viszonyító pontként, semmint követendő életformaként.
Mit jelent számodra a zsidó identitás, és milyen szerepet játszik az életedben a zsidó közösségben való részvétel?
Erős zsidó öntudatú családban nőttem fel, ezért számomra zsidónak lenni természetes állapot. A zsidó közösségi életben való aktív részvétel egy lehetőség, hogy a legszűkebb környezetemet úgy alakítsam, hogy a zsidó közösség tagjai, magamat is beleértve, jól érezzék benne magukat.
Mik a magyarországi zsidó közösség legnagyobb kihívásai ma?
A zsidó közösségi kihívásai szinte megegyeznek Magyarország kihívásaival. Jobb önismeretre lenne szükség, több nyitottságra, erősebb érdekérvényesítő képességre, és le kéne számolni azzal az érzéssel, hogy a dolgok csak folynak körülöttünk és nincs semmilyen kontrollunk felettük. A zsidó közösségi életben való részvételt elő kell segíteni azon emberek esetében, akik most halkabbak vagy teljesen kivonják magukat a közösségi diskurzusból.
Milyen zsidó közösséget szeretnél látni 18 év múlva? Szerinted milyen lépésekre lenne szükség, hogy ez a jövőkép megvalósuljon?
Magabiztos zsidó egyének és erős zsidó családok egymásra odafigyelő és a közérdeket szem előtt tartó közösségét szeretném látni. Transzparens közösségi érdekképviselettel, sok vitával, és sokkal hangsúlyosabb civil képviselettel. Meg kell teremteni lépésről lépésre a fenntartható finanszírozás feltételeit, mert a jelenlegi források nagy része szinte biztosan nem, vagy csak részben fog rendelkezésre állni a nem olyan távoli jövőben. A tudás rendelkezésre áll a közösségen belül, de sajnos a nagyobb feladatokról nem esik szó.
Mit gondolsz zsidók és nem zsidók együttéléséről Magyarországon? Szerinted mennyire sikeres a párbeszéd zsidók és nem zsidók között?
A budapesti neológ zsidó közösség jól megtalálja a hangot a budapesti liberális értelmiség nem zsidó tagjaival. Ez jól működő aspektusa az együttélésnek és az együttműködésnek, más metszetek esetén a párbeszéd a történelmi tapasztalatokból adódóan terheltebb. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartom, hogy közös alapok mentén folyjon a társadalmi diskurzus.
Mik a magyar társadalom legnagyobb kihívásai ma?
Magyarország tartósan letért arról az útról, ahol érték egymás meghallgatása, a társadalmi igazságosság és a kölcsönös tisztelet. Ehelyett épül egy alternatív valóság, ami alulinformáltságon, a tények elferdítésén és azon alapul, hogy a hatalmon lévők minél kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák a társadalom egyre nagyobb részét. A társadalom legnagyobb kihívása, hogy miképpen tud alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és hogy mennyi időn belül tud azokon változtatni.
E kihívások megoldásában véleményed szerint mi az egyének, valamint a zsidó és nem zsidó közösség(ek) szerepe?
Mindenkinek ugyanaz a feladata: létre kell hozni azokat a tereket, ahol nem, vagy kevésbé érvényesül az alternatív valóság. Minél több olyan hely vagy közösség jön létre, ahol helye van a vitának és a demokratikus folyamatokra épülő cselekvésnek, annál nehezebben lehet majd a nagy, központi rendszereket nem ezen elvek mentén működtetni. Ebből a szempontból mindegy, hogy valakinek mi a kulturális környezete vagy a vallása.
Forrás Dávid gazdasági újságíró
