Mozaikhub.hu 369d0c45a8941d2677e286edc2f95340fc044628fec118cb23f7615555aa52ff
hu | en

Jitro

Smot 18. fejezet

13. Másnap Mose leült bíráskodni a nép felett. A nép Mose előtt állt reggeltől estig. 14. Mose apósa látta, hogy mi mindent tesz a népért, ezért így szólt: „Mi ez a dolog, amit a népnek csinálsz? Miért te egyedül ülsz, és az egész nép pedig reggeltől estig előtted áll?” 15. Mose ezt felelte apósának: „A nép azért jön hozzám, hogy megkérdezze Istent. 16. Amikor valamilyen vitájuk támad, eljönnek hozzám, és ítéletet hozok a felek között, megismertetem velük Isten törvényeit és tanításait.” 17. Apósa ekkor így szólt Moséhez: „Nem jól csinálod ezt a dolgot. 18. Teljesen kimeríted magadat is, és a népet is, amely itt van veled. Túlságosan nehéz ez a feladat ahhoz, hogy egyedül el tudd végezni. 19. Ezért hallgass most rám, hadd tanácsoljak neked valamit, és Isten legyen veled. Te képviseld a népet Isten előtt, és te vidd ügyeiket Isten elé! 20. Tedd számukra világossá a törvényeket és a tanításokat, és tudasd velük, hogy melyik úton járjanak, és mit kell cselekedniük. 21. Szemelj ki az egész nép közül tehetséges, istenfélő és igazság-szerető embereket, akik megvetik a tisztességtelen haszonszerzést. Őket tedd elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött. 22. Állandó jelleggel ők ítélkezzenek majd a nép ügyeiben, csak minden nagyobb ügyet vigyenek eléd, de minden kisebb ügyben ők hozzanak ítéletet! Úgy könnyítsd meg a dolgodat, hogy megosztod velük a terhedet! 23. Ha így cselekszel, és Isten is ezt parancsolja neked, akkor te is helyt tudsz állni, meg ez az egész nép is békességben térhet haza.”


Bevezetés Jitro tanácsának történetéhez

A Tóra története szerint Izrael népének első jogi intézményrendszere nem isteni utasításra, hanem Jitro, Mose apósa, egy midjánita – tehát nem-zsidó – pap tanácsára született meg. Mivel a történelem későbbi szakaszaiban Izrael és a midjániták viszonya nagyon megromlott, ezért a legtöbb Biblia-kutató úgy véli, hogy egy ősi hagyományt továbbadó történetről van szó, hiszen valószínűtlen, hogy egy később keletkezett történetben ennyire pozitív szerepet kaphatott volna egy midjánita. Érdemes összevetni e történetet a Dvárim könyvében (1:9-18) szereplő, hasonló leírással, amelyből azonban Jitro kimaradt, illetve a Krónikák 2. Könyvének szintén a bírói rendszer kiépítéséről szóló részével (Divré hájámim 2, 18:5-8).

14. mi mindent – Lehetséges fordítás: „Mindazokat a dolgokat”. A héberדבר  (dávár) szó tízszer szerepel a fejezetben. Jelenthet szót, dolgot és ügyet is. Sok kommentátor szerint ez a szóhasználat előre jelzi a nemsokára kinyilatkoztatásra az kerülő Dekalógust, melynek elnevezése (עשרת הדברים/ עשרת הדברות (ászeret hádvárim, ászeret hádibrot)) héberül ugyanebből a szótőből származik.

Megkérdezni Istent – Az a felfogás, hogy a bíró ítéletének Isten akaratát kell közvetítenie, hűen tükrözi a zsidó vallásjog általános szemléletét.

16. ítéletet hozok a felek között – Mose feladata tehát csak az isteni törvények alapján történő döntéshozatal volt. Ebből arra következtethetünk – összhangban a klasszikus zsidó kommentátorok és a Biblia-kutatók jelentős részével –, hogy a találkozásra Jitróval a Szináj hegyi kinyilatkozás után kerül sor, és a Tóra itt nem kronológiai rendben meséli el a történteket. Talán az a szerkesztői szempont tükröződik a történet idehelyezésében, hogy, miközben az előző fejezet végén Izrael népe élet-halál harcot folytatott Ámálék népével, itt viszont felmutatható kontrasztként a zsidóság együttműködő és baráti viszonya egy másik nem zsidóval.

20. Tedd számukra világossá – Lehetséges fordítás: „figyelmeztesd őket”. A héber וְהִזְהַרְתָּה vehizhártá szó talán a világít, ragyog (זהר  záhár) gyökre utal.

21. derék, istenfélő és igazság-szerető embereket, akik megvetik a tisztességtelen haszonszerzést – E tulajdonságok jellemzik az ideális bírót,  vö. Dvárim 1:13, ahol „bölcs, értelmes és ismert” férfiakként írja le a bírókat.

Őket tedd elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött – A szövegben szereplő שר (szár) szó általában katonai vezetőt jelöl, akinek lehetett döntőbírói feladatköre is. Az ezredekre, századokra, tizedekre történő felosztás szintén katonai struktúrára utal, ami inkább illene a későbbi királyság korszakához, mint a nomád vándorláshoz.

22. Állandó jelleggel – Szó szerint: „minden időkben”. Az ad hoc bíráskodás helyét állandó bírói rendszer veszi át.

23. az egész nép is békességben térhet haza – A békességben hazatérésnek valószínűleg két jelentése is van: egészségesen, anélkül hogy kimerülne (vö. 18:18), a peres felek pedig egymással kibékülve térnek vissza a táborba. 

_________________________________________________________________________________________________________________________________

KOMMENTÁROK
 

Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke

A Tóra olvasásakor minden hetiszakaszban találni olyan gondolatot, mely a 21. század kihívásaira is választ ad. Persze maga a Tízparancsolat - amelyik Jitro hetiszakaszában hangzik el – nemcsak aktuális, hanem örök üzenetet is közvetít az egész emberiségnek.

A hetiszakasz elején szereplő Jitro Mose midjánita apósa volt, aki államszervezési, közigazgatási és közösségépítési tanácsokkal látta el vejét. Korábban Moset csak mint tehetséges pásztort ismerte, viszont a mostani látogatásakor ezernyi gonddal küzdő, milliós nép vezetőjeként látta őt viszont.

Tanácsa egy megfelelő hierarchiára épülő vezetői rendszerről, differenciált hatáskörökkel ellátott felelősökről szól, s pontosan ezzel gondolkoztatja el a Tóra – sokak mellett – a Mazsihisz vezetőjét is. A rendszerváltást követően kialakult egyszemélyi vezetés majd negyedszázadon keresztül képtelen volt egy „jitrói” rendszerben gondolkodni. „Bele fogsz fáradni” – mondotta Jitró Mosenek, és a nép is előbb utóbb belefárad majd ugyanebbe. Legyen egy vezető bármennyire karizmatikus és tehetséges, egy összetett rendszert, egy bonyolult szervezetet hosszútávon nem képes egy kézben tartani, és előbb utóbb a közösségnek is elege lesz belőle. Minden egyszemélyi vezető, vagy diktátor beleesik ebbe a csapdába. Mose azonban megfogadta apósa tanácsát és centrális rendszerét átszervezve egy hierarchikus államigazgatási rendszer kiépítésébe fogott, amelyben megvalósul az empowerment, azaz a hatalom átengedésén alapuló hatalomgyakorlás.

Tette mindezt Mose úgy, hogy közössége vezetőjeként már nem akármilyen eredményeket tudhatott magáénak. Kimenekítette népét a rabszolgaságból, a Sás-tengert kettéválasztotta a zsidó nép előtt, legyőzte a rájuk támadó Amálék seregét, s a pusztai bolyongás során képes volt nemzetét a veszedelmektől megóvni, egybentartani. Mose nagyságát sok minden mellett abban is lehet mérni, hogy egyéni eredményei ellenére képes volt hatásköröket megosztani, megbízható embereket valós döntési joggal felhatalmazni. A vezetés tudománya ma is ebből áll. Csapatot kell építeni, felelős embereknek önálló feladatokat kell adni, s mindezen tényezőket egymással koordinálni kell. A hetiszakasz üzenete az átalakulóban lévő Mazsihisz és vezetői számára erről is szól. Egy rendszerváltást követő rossz vezetői gyakorlatot kell felszámolni, hogy a legnagyobb magyarországi zsidó közösség képessé váljon megküzdeni a mindennapok kihívásaival. Jitro – a nem zsidó após – bölcs tanácsa így válhatott örökérvényűvé zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt.
 

Régner Eszter, a Lauder Javne Iskola tanára

Mose, meglehetősen nagy kerülő után tért meg/érkezett vissza a zsidósághoz. A fáraó palotájában nőtt fel, majd egy nomád törzsnél pásztorkodott, később visszatért szülőföldjére egy általa nem, vagy alig ismert Isten parancsára és a fáraóval – és néha a zsidókkal is – szembeszállva kivezette Izrael népét Egyiptomból.

Most pedig a sivatagban reggeltől estig ítélkezik, nehezen bírja ő is, a nép is. Messziről jött apósa, Jitro, a korábban már említett sivatagi törzs főpapja, Mosét egyszerű pásztornak ismerte meg, most pedig azt látja, amint vezetőként összecsapnak a feje felett a hullámok. Egy törzs vezetőjeként, főpapjaként ismeri Mose helyzetét, bölcs, körültekintő és nagy élettapasztalatról árulkodó tanácsot ad, amelyet Mose a legtermészetesebb módon el is fogad.

Jitro nem akarja megváltoztatni a fennálló rendet. Természetes, hogy az isteni törvényekkel összhangban, azok ismeretében kell ítéletet hozni, de miért lenne természetes, hogy ezeket a törvényeket csak Mose ismeri? Amit javasol, logikus, ésszerű és kellő alázatról tesz tanúbizonyságot, amikor szavait azzal zárja, hogy Mose természetesen kérdezze meg Istent, mielőtt változtatna a bevett gyakorlaton. Majd elmegy. Szép, kerek történet.

Mose bölcsességét mutatja, hogy nem habozik megfogadni a jótanácsot. Mindenkinek jobb lesz, ha leosztja a feladatokat. De kinek is? Keressen önként jelentkezőket? Nem. Kérje meg a törzseket, hogy válasszanak maguk közül bírákat? Nem. A feladata az, hogy ő találjon megfelelő jelölteket: „tehetséges, istenfélő és igazság-szerető embereket”, akik, és itt jön a lényeg „megvetik a tisztességtelen haszonszerzést”. Nem is változott olyan sokat a világ az elmúlt pár ezer évben, hiszen milyen más elvárást támasztanánk ma egy vezetővel, egy bíróval szemben, ha nem ugyanezt? Ráadásul az új magyar szöveg a héber „ánásim” szót már  „emberek”-nek és nem „férfiak”-nak fordítja , feminista énünk is megkönnyebbülten lélegezhet fel.

Szóval meg is nyugodhatnánk, ha csak ennyit tudnánk a történetről. Azonban az ötödik könyvben, a Dvárimban ez a történet – vagy legalábbis valami nagyon hasonló – visszatér. Nem a hasonlóság érdekes, hanem a különbség. Mose leszögezi, hogy egyedül nem bírja a bíráskodás terhét (Dvárim 1:9-12) és a népet kéri, hogy hozzanak „bölcs, értelmes és ismert férfiakat” (Dvárim 1:13). Negyven évvel később Jitro eltűnik a történetből, igaz, ekkorra a zsidók és midjániták viszonya finoman fogalmazva is „megromlott”. Vagy talán a honfoglaló háborúra készülő nemzedék narratívájában már nem volt helye a segítő idegen képének?

Számomra a legérdekesebb azonban az, hogy a vezetőkkel szembeni elvárások hogyan változtak. A nép maga választ, Mose nem szól bele kit, csak annyit kér: „bölcs értelmes, ismert férfiakat” találjanak. A bölcs és az értelmes lehet a tehetséges szinonimája.

Apró változás. Viszont a többi? Ismert férfiakat? Celebeket akarunk az istenfélő, igazság-szerető emberek helyett, akik ráadásul megvetik a tisztességtelen haszonszerzést?

A Dvárim könyve és a Tóra korábbi könyvei több helyen is eltérnek egymástól, még a Tízparancsolat szövegében is van eltérés, bölcsek hosszú sora dolgozott, gondolkozott azon, hogy ezeket a különbségeket, néhol ellentmondásokat feloldja.

Gondolhatjuk, hogy ehhez képes mit számít ez a pár sor!? Ez a pár sor azonban nagyon-nagyon fontos, hisz a történelemről mesél, arról, hogy hogyan adjuk át a történelmet a gyerekeinknek, a következő generációnak. Mi az, ami elhangzik, mi az, ami elhallgatásra kerül és mi az, ami csak egy egészen kicsit változik. Figyeljünk oda a részletekre és az eltolódó hangsúlyokra!

0%

Köszönjük, hogy feliratkoztál. Kérjük, kövesd az e-mail címedre elküldött linket a feliratkozás megerősítéséhez.

Error signing you up, please check the fields for problems.