Mozaikhub.hu 369d0c45a8941d2677e286edc2f95340fc044628fec118cb23f7615555aa52ff
hu | en

Forrás Dávid

David_Forras.jpg

Hogyan mutatnád be magadat?

Szekuláris budapesti neológ zsidó vagyok. Ez számomra azt jelenti, hogy fontos számomra a hagyományok megőrzése és a közösség erősítése, fejlesztése. Ugyanakkor a zsidó vallás szigora számomra sokkal inkább elméleti érdekesség és erkölcsi viszonyító pont, semmint követendő életforma.
 

Mit jelent számodra a zsidó identitás, és milyen szerepet játszik az életedben a zsidó közösségben való részvétel?

A zsidó identitás számomra a szövet, ami körülvesz és egyben tart. Mivel nagyon erős zsidó öntudatú családban nőttem fel, ezért számomra zsidónak lenni természetes állapot. A zsidó közösségi életben való aktív részvétel egy lehetőség, hogy a legszűkebb környezetemet úgy alakítsam, hogy a zsidó közösség tagjai, magamat is beleértve, jól érezzék benne magukat. Emellett pedig a közösség tagjainak feladata is, hogy tudásukhoz és lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak a közösségi élet sokszínűségéhez.
 

Mik a magyarországi zsidó közösség legnagyobb kihívásai ma?

A zsidó közösségi kihívásai szinte megegyeznek Magyarország kihívásaival, csak ezeken könnyebb változtatni, mert kevesebben vagyunk, valamint földrajzilag és szociológiai szempontból is közelebb állunk egymáshoz. Jobb önismeretre van szükség, több nyitottságra, erősebb érdekérvényesítő képességre, le kell számolni azzal az érzéssel, hogy a dolgok csak folynak körülöttünk és nincs semmilyen kontrollunk felettük. A zsidó közösségi életben való részvételt elő kell segíteni azon emberek esetében, akik most halkabbak vagy teljesen kivonják magukat a közösségi diskurzusból.


Milyen zsidó közösséget szeretnél látni 18 év múlva? Szerinted milyen lépésekre lenne szükség, hogy ez a jövőkép megvalósuljon?

Magabiztos zsidó egyének és erős zsidó családok egymásra odafigyelő és a közérdeket szem előtt tartó közösségét szeretném látni. Transzparens közösségi érdekképviselettel, sok vitával, de jelentősen kevesebb személyeskedéssel. Alapvetően a nagy szervezeteknek kell úgy megújulniuk, hogy észrevegyék, náluk sokkal kisebb civil szervezetek vagy közösségek mennyivel pozitívabb hatást tudnak gyakorolni a környezetükre, mint ők. Ezen a tanulási és tisztulási folyamaton túl meg kell teremteni lépésről lépésre a fenntartható finanszírozás feltételeit, mert a jelenlegi források nagy része szinte biztosan nem, vagy csak részben fog rendelkezésre állni a nem olyan távoli jövőben. A tudás rendelkezésre áll a közösségen belül, de sajnos a nagyobb feladatokról szó sem esik, mindent leegyszerűsítünk személyek közötti parttalan vitára.
 

Mit gondolsz zsidók és nem zsidók együttéléséről Magyarországon? Szerinted mennyire sikeres a párbeszéd zsidók és nem zsidók között?

A budapesti neológ zsidó közösség jól megtalálja a hangot a budapesti liberális értelmiség nem zsidó tagjaival. Ez az egyetlen olyan aspektusa az együttélésnek és az együttműködésnek, ami frusztrációmentes és jól működik, mert érték- és érdekközösségen alapul. A magyar néplélek és rögvalóság ismeretlen a zsidó közösség nagy része előtt és a kölcsönös érdektelenségből adódóan, valamint kapcsolódási pontok híján, párbeszéd sem alakul ki a felek között. A két valóság mantrái értelmezhetetlenek a másik kontextusában, így nem hibáztatom egyik oldalt sem, hogy rögzült ez az állapot.
 

Mik a magyar társadalom legnagyobb kihívásai ma? 

Magyarország tartósan letért arról az útról, ahol érték egymás meghallgatása, a társadalmi igazságosság és a kölcsönös tisztelet. Ehelyett épül egy alternatív valóság, ami alulinformáltságon, a tények elferdítésén és azon alapul, hogy a hatalmon lévők minél kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák a társadalom egyre nagyobb részét azért, hogy saját hatalmukat minél szélesebb körben gyakorolhassák a lehető legkevesebb korlátozás mellett. A társadalom legnagyobb kihívása, hogy miképpen képes alkalmazkodni az új feudális viszonyokhoz, mennyire tudnak az egyének nem meghasonulni önmagukkal, és, hogy mennyi időn belül tud a kialakult viszonyokon változtatni.
 

E kihívások megoldásában véleményed szerint mi az egyének, valamint a zsidó és nem zsidó közösség(ek) szerepe? 

Mindenkinek ugyanaz a feladata: létre kell hozni azokat a tereket, ahol nem, vagy kevésbé érvényesülnek a központi irányelvek és ahonnan legalább részben kizárható a hazugságokra és féligazságokra épülő alternatív valóság. Minél több olyan hely vagy közösség jön létre, ahol helye van a vitának és a demokratikus folyamatokra épülő cselekvésnek, annál nehezebben lehet majd a nagy, központi rendszereket nem ezen elvek mentén működtetni. Ebből a szempontból mindegy, hogy valakinek mi a kulturális környezete vagy a vallása.
 

Mit jelent számodra Izrael, és hogy tekintesz Izraelre? 

A közösségi szerepvállalásaim közül eddig azt élveztem a legjobban illetve tartottam a legtesthezállóbbnak, amikor ezt cionista ifjúsági szervezetben tehettem meg. Ennek a hatása még mindig érvényesül az életemben: Izrael nemcsak azért fontos számomra, mert hiszek abban, hogy ez a zsidók nemzeti otthona illetve azért, mert ott él a családom egy nagyon fontos része, hanem azért is, mert reális alternatívának tartom a kivándorlást saját magammal kapcsolatban. Az Izrael mellett való nyilvános kiállás és az ország vitákban való védelme számomra az antiszemitizmus elleni harc fontos eszköze. Izraelt mindenkinek joga van kritizálni, de sajnos az országot érintő európai kritikák legnagyobb része eltúlozza és felnagyítja az ország hibáit. Hosszú távon Izraelnek úgy kell a biztonsági szükségleteire gyógyírt találnia, hogy közben minél kevésbé gyakorol mindennapos és közvetlen hatást a régióban lakó, nem izraeli állampolgárságú emberekre. Ugyanakkor ehhez az állapothoz nem biztos, hogy egyenes út vezet, a rá egzisztenciális veszélyt jelentő elemek befolyását hosszú távra radikálisan csökkentetnie kell.
 

Milyen ügyekért állsz ki, és melyeket támogatsz a közösségen belül és azon kívül? 

Számomra fontos, hogy a Mazsihisz és a zsidó civil szervezetek közelebb kerüljenek egymáshoz, tanuljanak egymástól és jobban megértsék egymás működését. E nélkül nem vár túl fényes jövő az öntudatos zsidó érdekképviseletre. Fontosnak tartom azokat a kezdeményezéseket, ahol a Hitközség vezetői megismerik a zsidó civil közösséget és fordítva, mivel a személyes kapcsolatok javításán vagy megteremtésén keresztül a későbbi együttműködés is egyszerűbbé válhat.


Forrás Dávid a Mazsihisz közgyűlésének és a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának tagja

0%

Köszönjük, hogy feliratkoztál. Kérjük, kövesd az e-mail címedre elküldött linket a feliratkozás megerősítéséhez.

Error signing you up, please check the fields for problems.