Mozaikhub.hu 369d0c45a8941d2677e286edc2f95340fc044628fec118cb23f7615555aa52ff
hu | en

Csillik Dávid

csillikd.jpg

Hogyan mutatnád be magadat?

24 éves vagyok, Budapesten születtem, és itt élek azóta is. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában érettségiztem 2010-ben, majd innen az ELTE Társadalom Tudományi Karára felvételiztem és szereztem diplomát 2014-ben Társadalmi tanulmányok szakon. Azóta a Budapesti Gazdasági Egyetemén tanulok Nemzetközi gazdálkodás szakon, levelezős tanrendben. 2015 óta hivatásszerűen foglalkozom a magyarországi antiszemitizmussal a Mazsihisz kötelékében.
 

Mit jelent számodra a zsidó identitás, és milyen szerepet játszik az életedben a zsidó közösségben való részvétel?

Mindkét ágról zsidó, de erősen szekuláris családból származom. Otthon a hagyományoknak hűlt helyét se találtam, a vallásosként szocializálódott nagymamám is teljesen bezárkózva gyakorolta a tradíciókat. Miután 15 évesen elkezdtem zsidó programokra és zsidó ifjúsági szervezetbe járni (Hasomer Hacair), lassanként magam fedeztem fel a zsidóságomat. Számomra most is a legerősebb kötődés a közösség maga, vagy ahogy mi nevezzünk magunk között, a buborék. Minden percben érzem mennyire megváltoztatott, hogy közösségben szocializálódtam. 
 

Mik a magyarországi zsidó közösség legnagyobb kihívásai ma?

Mivel a magyar zsidóság nem rendelkezik kisebbségi státusszal nem valósult meg a zsidó önkormányzatiság. A közösségnek nincs választott vagy hivatalos képviselője. Mindenkép konszenzusra lenne szükség, hogy milyen formában valósuljon meg a képviselet, és ez hogyan lehetne a közösség legnagyobb részének elfogadható.  Fontos lenne a modernizáció is mint intézményi mint személyi értelemben. Olyan közösséget kell építenünk, mely érzékeny a többségi társadalom problémáira, és élen jár a fejlődésben és segítségnyújtásban.

 

Milyen zsidó közösséget szeretnél látni 18 év múlva? Szerinted milyen lépésekre lenne szükség, hogy ez a jövőkép megvalósuljon?

Transzparens, korszerű, nyitott, kooperatív, szociális, önfenntartó.

A közösség bevételeit és kiadásait a közösség számára láthatóan kell vezetni de ennek persze feltétele, hogy a közösség jelentősen hozzájáruljon saját működésének költségeihez. Jelenleg  zsidó szervezetek vagy állami vagy  amerikai pénzen működnek, mely miatt a közösség kevésbé is igényli a transzparenciát és sokan csak mutyit emlegetve legyintenek. Abban a pillanatban, hogy a közösség tagjai saját forintjait látná mozogni, egyből megnőne az érdeklődés a zsidó ,,közügyek” iránt és ez nem csak financiális, de működési transzparenciát is eredményezne. Továbbá fontos lenne, hogy a közösség létrehozzon egy karitatív alapot (erre korábban már voltak elszórva kísérletek) és aktív legyen akár árvíz akár menekültválság idején, akár a roma integrációt segíthetné, a sor természetesen folytatható. Ezekre persze már mind léteznek kezdeményezések, de ezek jelenleg aprók, és elszórva találhatóak csak meg.
 

Mit gondolsz zsidók és nem zsidók együttéléséről Magyarországon? Szerinted mennyire sikeres a párbeszéd zsidók és nem zsidók között?

Nem látok párbeszédet. A zsidó értelmiség csak akkor vállal szolidaritást a közösséggel, ha a holokauszt vagy az antiszemitizmus kerül látótérbe. A közösség se kifejezetten igyekszik kapcsolatot keresni a társadalommal (és itt nem a politikai vezetésre gondolok). Az egyetlen ilyen életképes projektnek a Haver Alapítványt látom, melynek a párbeszéd egybeesik kitűzött céljaival és bizonyos határokon belül el is éri azt.
 

Mik a magyar társadalom legnagyobb kihívásai ma?

A társadalmat alapvetően retrográdnak látom, ahol vágyakozást érzek a kádári jólét felé és az ismerősen csengő félelmen alapuló üzenetek teljes hatékonysággal mennek át. Az alapvető közösségi szellem nem igazán jellemző a magyar társadalomra. Ennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy mennyire egyik társadalmi csoport se tud mit kezdeni a magyar zászlóval. Míg Amerika egyes részein szinte elvárás, hogy minden házon lobogjon, itthon csak az állami szervek használják. Még a szélsőjobboldal is régi magyar szimbólumokat használ, mert jelen pillanatban  a magyar zászló nem fejez ki semmit. Fontos lenne szembenézni a régóta velünk élő, de főleg a rendszerváltás után felbukkanó problémákkal. A cigány kisebbség régóta felelős vezetőség és kilátások nélkül tengődik. A többségi társadalomnak muszáj lenne lehetőséget kínálni az integrációra és a felzárkózásra és szlogenek illetve kamu programok helyett valódi felzárkóztató kurzusokat indítani mind a munka, mind az oktatás terén. De az oktatás problémája nem csak a romákat érinti, a magyar középiskolák és egyetemek is egyre rosszabbul szerepelnek a nemzetközi mezőnyben. Egy tőkeszegény ország alapvető esélye a felzárkózásra, ha az oktatásba invesztál, ennek sikeres példáit láttuk már Finnország vagy Dél-Korea esetében. Váltig állítom, hogyha az oktatás jobban működne az összes többi hazai probléma is egyből kezelhetőbbé válna, a munkahelyteremtéstől az általános intolerancián át a versenyképességig.
 

E kihívások megoldásában véleményed szerint mi az egyének, valamint a zsidó és nem zsidó közösség(ek) szerepe?

Ahol jelentősebb zsidó közösség van mindenhol híresek a zsidó iskolák, hogy mennyire innovatívak. Ha itthon mind a középiskolai, mind a felsőoktatási intézményünket sikerülne példaértékűvé tenni az az egész magyar társadalomnak egy nagy löket lehetne, de persze elnézve a hazai oktatás jelenlegi állapotait, lehet, hogy ez csak hiú ábránd. Továbbá látok egy remek kezdeményezést mely roma fiataloknak biztosít vezetőképzést, ha ilyen és hasonló zsidó kezdeményezések jóval többen és jóval tehetősebben indulhatnának útjukra az az egész társadalom hasznára válhatna. Itt lényegében arról van szó, hogy a zsidó közösség próbálja saját tapasztalatait átadva a roma közösséget segíteni; mi más ez ha nem egy szociálisan érzékeny közösség kötelessége?  Kár, hogy csak kevesen csinálják.
 

Mit jelent számodra Izrael, és hogy tekintesz Izraelre?

Izrael számomra a zsidóság természetes otthona és a diaszpórában élő zsidóság számára is egy központ mid politikai, mind identitás mind tudás szempontjából. Ugyanakkor fontos a kritikusság is, hogy ne támogassuk Izrael minden lépését vakon és akkor is felemeljük a szavunkat ha a zsidó extrémitás szedi áldozatait. Akkor lehet egy diaszpórai zsidó a leghasznosabb Izrael számára is őrszemként, ha tetszik, külső kontrollként is funkcionál.
 

Milyen ügyekért állsz ki, és melyeket támogatsz a közösségen belül és azon kívül?

A közösségen kívül tevékenyen egyre kevesebbet. Folyamatos felsőbb ellenállást látok ha egy-egy társadalmi csoport próbál kiállni magáért, mint tették azt a hallgatók vagy most a tanárok. Az állam veszélyt és nem partnert lát az érdekvédő mozgalmakban. Szeretném ha egyszer eljutna addig az ország érettsége, hogy a döntéshozók és különböző társadalmi csoportok konszenzusban keresnék a megoldást.

A közösségen belül a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának elnökeként folyamatosan próbálok a megújulásért és a befogadóságért tenni, úgy gondolom ez a záloga annak, hogy a korábban említett jövőbeli „álom” közösség létrejöhessen. Ezenkívül meggyőződésem, hogy a hazai zsidóság óriási problémája, hogy relatív el van vágva a külföldi közösségektől. Rengeteg innovációt és új perspektívák lehetőségét hordozná magába az aktívabb kapcsolatok. Minél több hazai zsidó fiatalt igyekszünk az Ifjúsági Csoporttal külföldi szemináriumokra programokra kijuttatni, hogy ez a vízió valósággá válhasson.


Csillik Dávid a Mazsihisz Ifjúsági Csoport elnöke

0%

Köszönjük, hogy feliratkoztál. Kérjük, kövesd az e-mail címedre elküldött linket a feliratkozás megerősítéséhez.

Error signing you up, please check the fields for problems.